2019
Nov25

Mit érdemes tudnunk a hajdináról?

A keserűfűfélék családjába tartozó hajdinát, más néven pohánkát a japánok és a kínaiak már az 5. században termesztették, Európában azonban csak sokkal később, a 14. században terjedt el. A hétköznapokban a hajdinát a gabonafélékhez sorolják, aminek magját a búzához hasonlóan fogyasztják. Amellett, hogy szuperegészséges, még olcsó is.

A hajdina igen értékes vitaminforrás, többféle B-vitamin található benne, de C-vitaminban, E-vitaminban, magnéziumban, kalciumban, cinkben, mangánban, rézben is gazdag. Antioxidáns- és polifenol tartalma révén a daganatos megbetegedések megelőzésében, valamint a sugárterápia okozta egészségkárosodás helyreállításában játszik szerepet, rutintartalma pedig kedvezően befolyásolja a magas vérnyomást. A hajdina aminosavai májtisztító hatással is bírnak, a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében játszanak fontos szerepet.

A hajdinának a többi gabonaféléhez képest csaknem 26%-al magasabb az élelmirost-tartalma, így már kis adag elfogyasztása is jó hatással van az emésztőrendszerre. Jótékonyan befolyásolja a bélműködést, átmossa azokat, salaktalanít, fogyasztása pedig a székrekedés, valamint a daganatos megbetegedések - vastag- és végbéldaganat - megelőzésében is szerepet játszik, értékes vitamintartalma révén pedig a fogyókúra alatt is gondoskodik a szervezet egészséges működéséről.

A hajdina gluténmentes diétába is beépíthető, magját lisztként őrölve, daraként, pehelyként de akár egészben is megvásárolhatod, ilyenkor dupla adag, enyhén sós vízben főzd addig, amíg a szemek meg nem puhulnak.

A hajdinát tálalhatod édesen és sósan, főételként például egy zöldséges rizottó formájában vagy rizs helyett köretként, de főzelékek sűrítésére, levesek tetejére és a müzlibe, natúr joghurtba keverve is isteni. Reggelire hajdinakása készíthető belőle, amit egy kis chiamaggal és goji bogyóval spékelhetsz meg, így igazi fogyókúrás reggelit rittyenthetsz magadnak belőle, amiből annyit eszel, amennyit csak akarsz!

Forrás: femina.hu